Ha elbocsátanak nyugdíj előtt

Azoknak, akik nem sokkal nyugdíjaztatásuk előtt veszítik el állásukat, gyakran gondot okoz új munkát találni. Nehéz helyzetükben több lehetőség közül választhatnak, sokszor a legjobb megoldás a munkanélküli-segély.

A nagy munkanélküliséggel küszködő, szegényebb régiókban a fiataloknak is nehéz megfelelő állást találniuk, azoknak pedig, akiket nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt bocsátanak el, az esetek többségében esélyük sincs újból elhelyezkedniük. Sok munkaadó a fiatalabbakat részesíti előnyben, az 50 év felettiek álláskérelmére gyakran nem is válaszolnak.

Aki néhány évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kapja kézhez a felmondólevelet, nehéz helyzetbe kerül. Ha fennáll a veszély, hogy elbocsáthatják, nem árt előre felkészülni és tisztában lenni a lehetőségekkel.

Táppénz

A munkaviszony megszüntetését mindig írásban kell közölni az alkalmazottal, és alaposan meg kell indokolni. A felmondólevél kézhez vételétől számított következő hónap első napjával kezdődik a felmondási idő, ami 1–3 hónap lehet. Ez „nyújtható”, ha az elbocsátott a felmondási idő alatt megbetegszik, és ezzel felmondási védelem alá kerül. Pár évvel ezelőtt ez még sokaknak jó megoldásnak tűnhetett – a betegállomány lélektani szempontból elfogadhatóbb, mint több évtizednyi munka után sorban állni a munkaügyi hivatalban –, az utóbbi időben azonban a Szociális Biztosító szigorúbban ellenőrzi a betegszabadságon lévőket, és gyorsabban kiszűrik azokat, akiknek jogtalanul folyósítanak táppénzt.

Aki a védelmi idő alatt valóban súlyosan megbetegszik, például kórházba kerül, az továbbra is alkalmazott marad, a munkaviszonya csak a betegszabadság befejeződése után szűnik meg. A betegsége alatt nem fizetést, hanem táppénzt kap. Az első 10 napban a munkaadó fizeti a bérpótlékot. Hosszabb munkaképtelenség esetén a 11. naptól számítva a Szociális Biztosító folyósít táppénzt – legfeljebb 52 hétig. Akinek ennél hosszabb ideig tart a kezelése, maradhat betegszabadságon, de az már fizetetlen lesz – sem a munkaadó, sem a biztosító nem folyósít semmilyen anyagi támogatást. Ilyen esetben rokkantsági nyugdíjat kell kérni. A bérpótlék és a táppénz a napi kivetési alap arányos része – az első 3 napban 25%, a 4. naptól kezdve 55%, és a biztosító is 55%-ot fizet.

Korengedményes nyugdíj

A betegszabadsággal párhuzamosan lehet kérvényezni a korengedményes nyugdíjat. Aki az idő előtti nyugállományon gondolkodik, nem biztos, hogy megéri sokáig betegszabadságon maradnia, még ha tényleges egészségügyi problémákról is van szó. A Szociális Biztosító ugyanis bizonyos feltételek teljesítése mellett csak abban az esetben hagyja jóvá a korkedvezményes járandóságot, ha az igénylő számára kiszámított havi nyugdíj eléri a törvény által előírt minimális összeget, ami jelenleg 237,80 euró. A járandóság kiszámításakor a betegállományban töltött időszakot is figyelembe veszik, s mivel az ekkor folyósított táppénz kevesebb a korábbi fizetésnél, az negatív hatással van a kiszámított nyugdíj összegére, így nem biztos, hogy jóváhagyják a korengedményes nyugdíjat.

Munkanélküli-segély

Ezzel szemben azt az időszakot, amíg valaki munkanélküli-segélyt kap, nem veszik figyelembe, ekkor ugyanis az illetőnek nincs társadalombiztosítása. Vagyis esetenként előnyösebb lehet regisztrálni a munkaügyi hivatalban, és munkanélküli-segélyt kérni, amelyet 4–6 hónapig folyósíthatnak. A korengedményes nyugdíjat csak utána érdemes kérvényezni, hiszen a segély nincs negatív hatással a nyugdíj összegére, és aki hat hónappal később kérvényezi – kihasználva a hat hónapos munkanélküli-segélyt – 3 százalékkal magasabb nyugdíjra számíthat. Ha a Szociális Biztosító elutasítja a kérelmet, ugyanabban az évben még egyszer (évente összesen kétszer) lehet próbálkozni.

Aki képtelen megfelelő munkát találni, és a nyugdíjra sem jogosult, szociális segélyt igényelhet. A támogatás annak jár, akinek havi bevétele nem haladja meg a létminimum aktuális összegét, ami egy felnőtt személy esetében 198,09 euró. Az szociális segély alapösszege jelenleg 61,60 euró.

900 euró is lehet a munkanélküli-segély

A munkanélküli-segély öszszegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. A napi kivetési alap maximális összege jelenleg 58,0603 euró, vagyis egy 31 napot számláló hónapban a segély legfeljebb 900 euró, egy 30 napot számláló hónapban pedig legtöbb 871 euró lehet.

A segélyre csak az jogosult, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. Aki meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgozott, annak az elmúlt 4 évben legalább 2 évig kellett fizetnie a járulékokat, s akkor 4 hónapig számíthat a segélyre. Aki táppénzt, ápolási díjat, anyasági támogatást vagy gyest kap, nem jogosult rá.

Ha az elbocsátott a munkaviszony megszűnésétől számított 7 napon belül regisztráltatja magát, az elbocsátás napjától, azaz visszamenőleg is beírják a jegyzékbe. Ha egy hétnél később megy el a hivatalba, akkor a kérvény benyújtásának napjától kerül a listára.

A regisztrációhoz csak a személyazonossági igazolványára és egy igazolásra – például a munkaviszony megszüntetéséről kötött megállapodásra – van szükség a régi munkaadótól, amelyen szerepel, hogy pontosan mikor fejeződött be a munkaviszony. Néha kérik a végzettség igazolását – érettségi bizonyítványt, egyetemi oklevelet stb. Mindenről elég a fénymásolat. Ha az álláskereső igényt tart munkanélküli-segélyre, jövedelemigazolást is le kell adnia, de ha ezt még nem sikerült beszereznie a régi munkaadójától, utólag is le lehet adni. A jövedelemigazolás alapján számítják ki a segély pontos összegét. 

Munka és nyugdíj

A korengedményes nyugdíjasok csak úgy javíthatnak bevételeiken, hogy saját vállalkozást indítanak – ez esetben a Szociális Biztosító egy évig biztosan békén hagyja őket. A vállalkozás első évében nem kell nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni, nem is állítják le a korengedményes nyugdíj folyósítását.

A második évben a vállalkozásból befolyt haszon alapján lehet mérlegelni, mi éri meg jobban: tovább vállalkozik vagy marad nyugdíjas. Az előbbi esetben egyéni vállalkozóként a járulékot kell fizetni, vagyis lesz társadalombiztosítása, a Szociális Biztosító így leállítja a korkedvezményes nyugdíj folyósítását.

Nyugdíja a rendes nyugdíjkorhatár betöltése után öregségi nyugdíjra változik. Ettől a pillanattól kezdve a nyugdíjas ismét dolgozhat, miközben járandóságát sem veszíti el, öregségi nyugdíjasként rájuk semmilyen munkavállalási korlátozás nem vonatkozik. (sza)

Ajánló