Trump fia

Donald junior egyszer csak úgy döntött, hogy teljes levelezését nyilvánosságra hozza, amelyben az orosz kormány közvetítője neki és az apjának kompromat (kompromittáló) anyagot ajánlott fel még az elnökválasztási kampány idején. 

A szovjet hagyományok értelmében a kompromat alkalmas zsarolásra, vagy arra, hogy az adott jelölt – ez esetben Hillary Clinton – integritását kikezdje. Hogy ilyen anyagokat az ellenfél gyűjtöget, az egy dolog. Hogy Moszkva is és mindenki más a világ vezetőiről felhalmoz hasonlót, az így van, amióta kémkedés létezik. De hogy egy amerikai kampánycsapat közvetlenül elfogadna orosz segítséget, és e szándékával a nyilvánosság elé áll, éppen most, amikor Putyin és Trump két óránál tovább csevegett Hamburgban, ez olyan fordulat, amire nem számítottunk. Merthogy ez elvileg törvénybe ütközhet. Nem számítottunk erre, mert ezzel Donald junior terhelő bizonyítékot adott magára nézve. Nyilvános vallomás. Hosszú cikkek láttak arról napvilágot, hogy a közvetítő „orosz ügyvédnő” mennyire köthető a Kremlhez. Egy biztos, minden józan embernek már akkor gyanút kellett volna fognia, amikor az oroszok felajánlkoztak. Ehelyett az egész Trump-féle Fehér Ház e hétig tagadta, hogy ilyen találkozó létrejött. Most pedig magukat cáfolták meg, élőben, a Twitteren. Miért?!
 
Eközben Donald Trump azzal a hajmeresztő, azóta szintén visszavont javaslattal állt elő, hogy az oroszokkal közös kibervédelmi egységet állítanak fel. Ez tényleg olyan, mintha az Iszlám Állammal alakítanának közös terrorellenes alakulatot. Vagy a Boko Harammal nővédelmi egyletet. Még viccnek is rossz. 
 
Trump maga vonta vissza a javaslatot, pedig nem szokása az ilyesmi. Miért ment bele ebbe a zsákutcába?! 
 
Trump Hamburgban újra belerúgott a saját titkosszolgálataiba, amikor kijelentette, hogy nem tudni, az oroszok álltak-e az amerikai választási kampány során elkövetett kiberincidens mögött. Piaci szereplők tucatjai, nemzetközi cégek és nem utolsósorban az amerikai titkosszolgálatok közös közleménye állítja egybehangzóan, hogy Moszkva aktív kiberháborút folytat. Trump ezt nemhogy nem akarja elhinni, de nyilvánosan megkérdőjelezi, és azzal a nevetséges állítással megy a sajtó elé a külügyminisztere a G20-csúcson, hogy Trump többször is rákérdett Putyinnál a dologra. Aki tagadta – természetesen. Csak nem gondolta egy percig is bárki komolyan, hogy majd beismeri az orosz elnök a kibertámadásokat és könnyekre fakad? Minek megy bele egyáltalán ennek megvitatásába Putyinnal, miért van ennek értelme politikailag...? Úgy tűnik, ezekre a miértekre nincs igazán megnyugtató válasz. Trump elveszíti realitásérzékét, átgázol szövetségesei érdekein, miközben Rijádot és Moszkvát magasztalja. 
 
Nincs rá logikus válasz, nincs egységes magyarázat. És ez a legaggasztóbb. Mert ha az USA elnöke hasraütésszerűen irányít egy világhatalmat, akkor sok jóra nem számíthatunk, ha egyszer tényleg vészhelyzet lesz.

Ajánló