A budapesti Országos Széchényi Könyvtár kiállítása az elmúlt évezred magyarországi bibliáit mutatja be

„A könyv, mely örök életet ád”

VESZTRÓCZY ZSOLT

A Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a három nagy történelmi egyház, a katolikus, az evangélikus és a református a 2008-as esztendőt a Biblia évének nyilvánította. Mivel a Szentírás az évszázadok során a nemzeti kultúrákra is nagy hatást gyakorolt, a szűkebb értelemben vett vallási jellegű programok mellett több olyan rendezvényre is sor kerül, melyek művelődéstörténeti oldalról közelítik meg a Bibliát. Ez utóbbiak közé sorolható a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Biblia Sacra Hungarica – „A könyv, mely örök életet ád” című kiállítása is, mely az elmúlt évezred magyarországi bibliáit mutatja be a kereszténység felvételétől napjainkig.

Könyvtörténeti szempontból a Biblia minden idők legnagyobb sikertörténetének számít, hiszen a Szentíráson kívül más könyv még nem ért el ilyen magas példányszámot, ennyi fordítást és kiadást. Lényegében Gutenberg is ezt nyomtatta ki először, és azóta a föld minden országába eljutott.

Magyarországon a Szentírás a kereszténység felvétele után a mindennapi élet részévé vált, amit a különféle bibliai eredetű nevek, néprajzi szokások és folklorisztikai elemek is jól mutatnak. A nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően a XVI. századig Magyarországon is a latin nyelvű Szentírást, a Vulgátát használták. Az első magyar nyelvű, de csak töredékesen fennmaradt Szentírás elkészítése Újlaki Bálint (1420-as évek) nevéhez fűződik, amit huszita Bibliának is neveznek. Az Újszövetség első teljes fordítását Sylvester János (1541), míg a Bibliáét a protestáns Károli Gáspár (1590) készítette el, példájukat pedig más egyházak képviselői, így a katolikus Káldi György (1626), és az izraelita Ballagi Mór (1840) is követték.

Maga a tárlat három nagy tematikus részre bontható. Az első teremben a XII. századtól a XVI. század elejéig terjedő időszakban készült, latin nyelvű kéziratos bibliák és imakönyvek láthatók, például az Esztergomi Capitulare, a Biblia Pauperum vagy a pozsonyi Szent Márton dóm kanonokjának, Ganois Vencelnek a Szentírása. Emellett bemutatásra kerülnek az első magyar nyelvű bibliafordításokat tartalmazó Bécsi-, Apor- és Müncheni-kódexek, és a XV–XVI. század fordulójáról származó magyar nyelvű imakönyvek is (Czech-, Jordánszky vagy Érdy-kódex). Mivel e korszak vége felé jelent meg a könyvnyomtatás, ezért itt látható egy Gutenberg által készített bibliatöredék az 1450-es évekből.

A második, templombelsőt szimbolizáló teremben a XVI–XIX. század folyamán megjelent magyarországi bibliákat mutatja be, bár a hangsúly az első két évszázad könyvtermésén van. Ebben az időszakban Magyarországon harminc olyan nyomda működött, ahol magyar nyelvű, nyomtatott Szentírások készültek, és ebből 10 a felső-magyarországi régió területére esett (Bártfa, Eperjes, Kassa, Lőcse, Besztercebánya, Komját, Nagyszombat, Sempte, Galgóc, Rárbók). Bibliafordítások vagy -átdolgozások, prédikációgyűjtemények és imakönyvek láthatók a magyar művelődéstörténet olyan nagyságainak közreműködésével, mint Sylvester János, Károli Gáspár, Káldi György, Heltai Gáspár, Gyulai István, Telegdi Miklós, Mélius Juhász Péter, Tótfalusi Kis Miklós, Szenci Molnár Albert vagy Komáromi Csipkés György. A keresztény egyházak által kiadott Szentírások mellett az izraelita egyház által használt Ballagi Mór-féle fordítás is megtekinthető, a két termet pedig korabeli szobrok díszítik, többek között Lőcsei Pálé is.

A harmadik, iskolabelsőt szimbolizáló teremben a magyar történelem és művelődéstörténet nagyjainak a Bibliához fűződő kapcsolata tematizálódik. Több olyan Szentírás is ki van állítva, melyekben egykori tulajdonosuk bejegyzései olvashatók (pl.: Janus Pannonius, Balassi Bálint, I. és II. Rákóczi György, Lórántffy Zsuzsa, Apafi Mihály, Jókai Mór, Illyés Gyula), valamint a XX. századi magyar irodalom több nagyságának bibliai témájú kézirata (Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Ottlik Géza, Pilinszky János stb.). A teremben elhelyezett kivetítőn a magyar művészet vallási tárgyú műalkotásai, elsősorban festmények láthatók.

A kiállítás előterében játszóház található gyerekek számára (van kódexmásoló- és díszítő műhely, memóriajáték, a Noé bárkáját megjelenítő bábsarok), valamint a látogatók képes Bibliája, amibe mindenki belerajzolhat egy általa fontosnak tartott jelenetet. Az itt elhelyezett számítógépeken a látogatók belelapozhatnak a digitalizált középkori kódexekbe. Szintén az előtérben látható a reformkori magyar politikai élet két nagyságának, Kossuth Lajosnak és Klauzál Gábornak a Bibiliája is, amit az előbbi amerikai híveitől, az utóbbi pedig a zólyomi evangélikus egyházközségtől kapott ajándékba.

Bár maga a tárlat a Biblia magyarországi útját követi végig a kezdetektől napjainkig, a kiállított anyag túlmegy a szűken vett könyvtörténeti kereteken, mivel a Szentírást művelődéstörténeti, elsősorban irodalmi és művészeti szempontból is bemutatja. A kiállítás 2009. március végéig látható.

Címkék 

Ajánló