Petíció a sertésfarm megnyitása ellen Tótmegyeren

Tótmegyer |

Petícióban tiltakoznak az érsekújvári járásbeli Tótmegyeren, illetve a környező településeken élők a sertéstelep újbóli megnyitása ellen. 

A petíciós bizottságban tíz tótmegyeri önkormányzati képviselő van, hárman Sókszelőcét, ketten Tardoskeddet képviselik, két szímői, két vágfarkasdi és egy negyedi lakos is tagja a csoportnak.

A környezeti hatástanulmányból kiderült, hogy a Tótmegyertől 2,9 kilométerre fekvő Sándor tanyán elsősorban sertéstenyésztéssel foglalkoznának, a kismalacokat kamionokon szállítanák a megrendelőhöz más farmokra. Az 5,6 millió eurós beruházás keretében felújítanák a régi épületeket, és további hét csarnokot építenének. Legutóbb augusztus 11-én tartottak nyilvános fórumot Tótmegyeren, egy év elteltével újra ismertették a szenicei (Senica) Agrovýkrm Részvénytársaság vállalkozói terveit. A tótmegyeri Poľno Sme Kft. vezetése elzárkózott attól, hogy a trágyalét felhasználják a földjeiken. Sókszelőce önkormányzati képviselői nehezményezték, hogy őket eddig senki nem kérdezte a beruházással kapcsolatban, holott a kamionok a községükön keresztül közlekednének. A sókszelőcei Agro Divízió Kft. vezetése is kijelentette, nem hajlandók a trágyalével szennyezni a termőföldjeiket. Marek Tóth, akit az Agrovýkrm Részvénytársaság bízott meg, hogy tárgyaljon a lakosokkal, elmondta, korszerű technológiával, a biztonsági intézkedések betartásával üzemeltetnék a farmot, és ötvennégy munkahelyet létesítenének. Évi háromszáz kamion haladna át a községeken. Tótmegyer önkormányzata tavaly májusban már jóváhagyta a beruházást, ám a lakosok úgy érzik, nem tájékoztatták őket megfelelően. A petíció aláírói kérik az illetékes hivatalokat, vizsgálják meg újra a vállalkozói elképzelést, mert szerintük a környezeti hatástanulmányban nem tértek ki részletesen a káros hatásokra. „Évi 95 tonna ammónia pusztító hatással lehet a környezetre, a vizek minőségére és az itt élők egészségére. Alsó Zsitva-mentét védett madárövezetként tartják nyilván. A sűrű kamionforgalom, a bűz és a por csökkenti az életminőséget. Jelentős történelmi emlékek találhatók a régióban, csökkenhet a látogatottságuk, ha a vendégek megtapasztalják a sertésfarm okozta kellemetlenségeket” – olvasható a petícióban, melyet Tótmegyer honlapján és a helyi lapban is közzétettek. Az aláírásgyűjtést a napokban zárják le, az íveket eljuttatják a környezetvédelmi tárcához, a környezetvédelmi felügyelőséghez és más illetékes szervekhez. A tiltakozók aggódnak amiatt, hogy csaknem 7200 anyadisznót nevelnének a megafarm üzemeltetői, és évente 160 ezer kismalacot szállítanának a telepről más hizlaldákba. A Sándor tanyán a helyiek elmondása szerint 1500 hízónál többet sosem neveltek.

Nem mindenki ellenzi a projektet, akadnak tótmegyeri lakosok, akik úgy gondolják, olcsóbban jutnának sertéshúshoz és könnyebben munkalehetőséghez. A többség szerint azonban elfogadhatatlan, hogy a lakóhelyük közelében több ezer sertést neveljenek.

Ajánló